Adatból információ, de információból adat?

Az előadás egyik interaktív elemeként digitális közvélemény-kutatást is végeztem a résztvevők bevonásával. A cél az volt, hogy megismerjük, milyen munkahelyi szokások jellemzőek az IT és ahhoz kapcsolódó gazdasági területeken dolgozó szakemberek körében a digitalizáció, automatizáció és AI-megoldások használata kapcsán. A válaszok alapján bepillantást nyerhettünk a résztvevő közönség hozzáállásáról és gyakorlatáról ezen a területen. Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy a modern, digitális eszközök és módszerek hogyan integrálódnak vagy integrálódhatnának a mindennapi munkavégzésbe, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok a teljes digitalizáció felé vezető úton. 

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a most bimbódzó AI korban, amikor a csapból is ChatGPT, Gemini, a Microsoft Copilot, stb. folyik hogyan állnak a digitalizáció kérdéséhez a hétköznapokban az IT területen vagy az ahhoz kapcsolódó, azzal szorosan együttműködő gazdasági területen dolgozó, az átlagnál digitálisan érettebb közönség tagjai. Szerettük volna egyszerűen felmérni munkahelyi szokásait, különös tekintettel a napi rutin feladatokhoz kapcsolódóan. Öt releváns kérdést tettünk fel, és a résztvevők a Mentimeter és telefonjuk segítségével válaszoltak. Ezzel 60 rendkívül értékes választ kaptunk a vezető magyar vállalatok témában érintett vezető és szakértő munkatársaitól. Az alábbiakban nézzük, hogy mit mutatnak a számok:

Összesen 58 válasz érkezett (0 db 1 pont, 5 db 2 pont, 9 db 3 pont, 19 db 4 pont, 25 db 5 pont). A leggyakoribb válasz a 5 pont (25 válasz), ami azt jelzi, hogy a vállalatok többsége jellemzően használ digitális vállalatirányítási eszközöket. 
A pontszámok alapján statisztika alapú megközelítéssel: Átlag: 4.10; Szórás: 0.96; Variancia: 0.92
Ezek az értékek azt mutatják, hogy a válaszadók átlagosan magas pontszámot adtak a digitális megoldások használatára, és a válaszok viszonylag szűk tartományban szóródnak. 

• Magas digitális érettség: Az eloszlás alapján a válaszadók túlnyomó többsége (43%) a maximális, 5-ös értéket adta, és további 19 fő (33%) 4-esre értékelte. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok nagy része (76%) kifejezetten erős hangsúlyt fektet a core businest támogató digitális eszközök, például CRM, ERP, és csoportmunka támogató rendszerek alkalmazására. Ez arra utal, hogy ezeknél a cégeknél az üzleti döntésekhez szükséges strukturált adatok már rendelkezésre állnak, és az adatvezéreltség központi szerepet játszik(hat) a döntéshozatalban. 

• Fejlesztési potenciál: A középmezőnyben ((16%) 3 pont) található vállalatoknál a digitális megoldások használata részben jelen van, de még nem teljes körű. Ezek a vállalatok vegyesen alkalmazzák a digitális és hagyományos módszereket, így még fejlődési lehetőségeik vannak az adatalapú döntéshozatal terén. 

• Kihívások: Azok (9%), akik 2-es értéket adtak, azt jelzi, hogy ezeknél a vállalatoknál hiányoznak azok az eszközök, amelyek támogatnák a strukturált adatgyűjtést és elemzést. Ez azt eredményezheti, hogy ezeknél a cégeknél az üzleti döntések kevésbé adatalapúak, ami versenyhátrányt jelenthet.
  
  Az eredmények alapján a vállalatok átlagos digitális érettsége viszonylag magasnak mondható. Az átlagos értékelés 4,1, ami azt jelzi, hogy a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a vállalat jelentős hangsúlyt fektet a digitális eszközök használatára. A válaszok átlagosan magas pontszáma azt mutatja, hogy az ITBUSINESS Data & Technology 2024 konferencia résztvevőinek cégei jellemzően magas digitális érettséggel rendelkeznek, és erősen támaszkodnak a digitális eszközökre az értékteremtő folyamatok során.  

A válaszok az alábbiak szerint alakultak (1 pont: 2 válasz; 2 pont: 8 válasz; 3 pont: 15 válasz; 4 pont: 19 válasz; 5 pont: 15 válasz; Nem válaszolt: 2); A pontszámok alapján statisztika alapú megközelítéssel: Átlag=3.63; Variancia: 1.2; Szórás = 1.10 Ez azt mutatja, hogy a válaszok többsége a 3-5 pont között mozog, ami azt jelzi, hogy a digitális átállás többnyire sikeres volt, ugyanakkor az átlag elmarad a fő üzleti tevékenység digitalizációs szintjétől.

• Előrehaladott digitalizáció: A válaszadók 50%-a 4-es vagy 5-ös értéket adott, ami arra utal, hogy ezeknél a vállalatoknál nagyrészt sikerült kiváltani a papíralapú megoldásokat digitális eszközökkel. Ezeknél a cégeknél a digitalizáció előrehaladott, ami javítja az együttműködést és az adatok transzparenciáját. 

• Vegyes átállás: 25% közepes szintre (3-as) értékelte a helyzetet, ami azt jelzi, hogy itt vegyesen használják a hagyományos és digitális módszereket. Ezek a cégek átmeneti állapotban vannak, ami lehetőséget ad a további fejlesztésekre. 
• Kihívások az átállásban: 17% (1-es vagy 2-es értékkel) jelezte, hogy a hagyományos eszközök még mindig dominánsak. Ez azt mutatja, hogy bizonyos területeken a digitális átállás akadályokba ütközik, ami az adatvezérelt döntéshozatalt korlátozhatja.  

A válaszokat szintén egy 1-5-ös skálán vártuk, ahol az 1-es azt jelentette, hogy nem minden kerül rögzítésre, az 5-ös pedig azt, hogy jellemzően megtörténik a dokumentáció. Összesen 59 válasz érkezett (3 db 1 pont, 4 db 2 pont, 6 db 3 pont, 14 db 4 pont, 32 db 5 pont). A válaszok átlagos értéke: ≈4.15 ami azt jelzi, hogy a vállalatok többségében jellemzően digitálisan rögzítik az információkat, ugyanakkor a variancia (1.35) és a szórás (1.16) magasabb, viszonylag közel vannak az átlaghoz, de kevésbé egységesek.

• Magas szintű tudatosság: A válaszok eloszlása azt mutatja, hogy a résztvevők jelentős többsége tudatosan kezeli a csapatmunka során keletkező információkat. 54%-a 5-ös értéket adott, ami azt jelzi, hogy ezeknél a vállalatoknál az összes fontos információt digitálisan rögzítik. Ez magában foglalja a meeting jegyzetek, projektfeladatok, telefonos és szóbeli megbeszélések dokumentálását. Az ilyen szintű tudatosság lehetővé teszi a vállalatok számára a visszakövethetőséget, az információk ellenőrizhetőségét és strukturálását. Ez egyben elősegíti az adatvezérelt döntéshozatalt és az AI-alapú elemzések alkalmazását, például egy nyelvi modell (LLM (pl Microsoft Copilot)) segítségével.  

• Javuló folyamatok: A kitöltők 24%-a, akik 4-es pontszámot adtak, szintén azt mutatja, hogy ezeknél a vállalatoknál jellemző a digitális információrögzítés, bár lehetnek még kisebb hiányosságok. Ezek a vállalatok olyan szakaszban vannak, ahol a digitális rögzítés a normává válik, de előfordulhatnak még manuális, nem digitális megoldások.  

• Közepes szintű tudatosság: A 10%-a, aki 3-as értéket adott, vegyes gyakorlatot követhet. Ezeknél a vállalatoknál a digitális rögzítés valószínűleg nem következetes, ami azt jelenti, hogy még mindig vannak területek, ahol a szóbeli vagy manuális megállapodások dominálnak. Ez korlátozhatja az adatok visszakereshetőségét és a digitális elemzések hatékonyságát. 

• Alacsony szintű tudatosság: A 12%-nyi 1-es és 2-es értékelés azt jelzi, hogy néhány vállalatnál az információkat ritkán vagy egyáltalán nem rögzítik digitálisan. Ezek a vállalatok jelentős hátrányban lehetnek az információ visszakereshetősége és elemzése terén. A szóbeli megállapodások, feladatkiadások és emlékeztetők hiánya az együttműködés hatékonyságát csökkenti, és kevésbé támogatja az adatvezérelt döntéshozatalt. 

Összesen 60 válasz érkezett (22 db 1 pont, 19 db 2 pont, 13 db 3 pont, 3 db 4 pont, 3 db 5 pont) Az átlagos érték: ≈2.10, a variancia = 1.22, a szórás = 1.1 azaz közepesen szóródnak az átlag körül ami azt jelzi, hogy a válaszok viszonylag változatosak. Ez összességében azt jelenti, hogy a vállalatok többsége nem tudta megszüntetni az informális csatornákat.  

• Erős informális kommunikáció: A válaszadók túlnyomó többsége (69%) 1-es vagy 2-es pontszámot adott, ami arra utal, hogy ezeknél a vállalatoknál az informális kommunikáció még mindig nagyon erős. Az ilyen szervezeteknél az informális csatornák (pl. folyosói beszélgetések, személyes egyeztetések, teakonyhai megbeszélések) a napi működés szerves részét képezik. Ez azt jelenti, hogy, ha az információk nem kerülnek tudatosan rögzítésre, akkor ez a működési mód megnehezíti az adatok strukturált kezelését és az AI-rendszerek alkalmazását. 

• Közepes szintű formális kommunikáció: 22% 3-as pontszámot adott, ami arra utal, hogy ezeknél a vállalatoknál vegyesen használják a formális és informális csatornákat. Ezekben a szervezetekben az informális kommunikáció bizonyos mértékig megmaradt, de párhuzamosan igyekeznek a digitális csatornák felé terelni a kommunikációt. Itt a kihívás abban rejlik, hogy hogyan lehet megtartani az informális kommunikáció hatékonyságát, miközben növelik az információk strukturáltságát. 

• Alacsony szintű informális kommunikáció: Mindössze a válaszadók 10%-a (4-es és 5-ös) jelzett magas pontszámot, ami arra utal, hogy nagyon kevés vállalatnál sikerült szinte teljesen kiváltani az informális csatornákat. Ezeknél a szervezeteknél az információk nagy része digitálisan rögzített és strukturált, ami elősegíti a hatékony adatkezelést és az AI-rendszerek alkalmazását. Az ilyen vállalatoknál a digitalizáció szintje magas, és az információk könnyen visszakövethetők. 

Összesen 61 válasz érkezett (15 db 1 pont, 10 db 2 pont, 12 db 3 pont, 17 db 4 pont, 7 db 5 pont). Az átlagos érték 2.85, ami azt jelzi, hogy a válaszadók többsége néha használ privát digitális eszközöket a munkához. A szórás 1.36, ami azt mutatja, hogy a válaszok viszonylag széles skálán mozognak.
Az eredményekből látszik, hogy a résztvevők vállalatainál vegyes a kép a privát, digitális eszközök használatával kapcsolatban. Míg néhány vállalat sikeresen minimalizálja a shadow IT kockázatát, és kizárólag felügyelt eszközöket használ, más cégeknél a privát eszközök rendszeres használata komoly biztonsági és adatkezelési kihívásokat jelenthet. Ahhoz, hogy az AI-megoldások hatékonyan és biztonságosan működhessenek, fontos, hogy a vállalatok megfelelő irányelveket és szabályozásokat vezessenek be a digitális eszközök használatára. 

• Alacsony szintű privát eszközhasználat: A válaszadók 41%-a adott 1-es értékelést, és 10-en 2-est, ami összesen 25 főt jelent. Ez azt jelzi, hogy a résztvevők jelentős része vállalatánál nem jellemző a privát, digitális eszközök használata a napi munka során. Ezeknél a cégeknél valószínűleg szigorú IT-szabályozás és felügyelet van érvényben, ami minimalizálja a shadow IT kockázatát és biztosítja az információbiztonságot. Az ilyen környezetben az adatok strukturáltan rögzülnek, ami elősegíti az AI-megoldások hatékony alkalmazását, mivel az információk megbízható és felügyelt rendszereken keresztül áramlanak. 

• Közepes szintű privát eszközhasználat: (20%) a 3-as értéket választotta, ami azt jelzi, hogy ezeknél a vállalatoknál vegyes a helyzet. Időnként előfordulhat, hogy a munkatársak privát eszközöket használnak, de ezek valószínűleg nem rendszeresek vagy alapvetően nem jellemzőek a napi rutinra. Ez a vegyes használat információbiztonsági szempontból kihívásokat jelenthet, és megnehezítheti az adatok strukturált kezelését. 

• Magas szintű privát eszközhasználat: A válaszadók 39%-a számára jellemző a privát, nem felügyelt digitális eszközök használata a munkavégzés során. Ez azt sugallja, hogy ezekben a vállalatokban az informális vagy kevésbé szabályozott csatornák a mindennapok részei, ami jelentős információbiztonsági kockázatot jelenthet. Az ilyen gyakorlat korlátozhatja a vállalat által engedélyezett AI-megoldások hatékonyságát, mivel az adatok gyakran nem a hivatalos rendszereken keresztül áramlanak, és így nem strukturáltan rögzülnek. 

• Magasan képzett szakemberek: A kérdőívet kitöltő résztvevők IT és üzleti területen dolgozó, magasan képzett szakemberek, akik átlagon felüli nyitottsággal rendelkeznek a digitalizációs folyamatok iránt. Ők nagy valószínűséggel jobban ismerik a digitális eszközök előnyeit és az adatalapú döntéshozatal fontosságát, ami befolyásolhatja az értékeléseiket. Az ő válaszaik inkább az egyéni hozzáállást és a digitalizáció iránti nyitottságot tükrözik, nem feltétlenül a vállalat teljes érettségét. 

• Egyéni szint vs. vállalati szint: A résztvevők válaszai valószínűleg tükrözik a digitalizációhoz való egyéni hozzáállást és gyakorlatot, például az általuk preferált digitális eszközök és módszerek használatát. Azonban egy vállalat összképe összetettebb, és számos olyan területet foglal magában, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az IT-hez. A vállalatok különböző osztályai és munkakörei eltérő szintű digitális érettséggel rendelkezhetnek, ami miatt az összkép gyakran kevésbé fejlett, mint az IT és az üzleti területen dolgozó szakemberek egyéni szintje. 

• Modern konferencia kontextusa: A rendezvény kifejezetten modern és a digitalizációs kérdésekre fókuszál, ami vonzhat olyan szakembereket, akik már nyitottak a digitális eszközök használatára és fejlesztésére. Ez a kontextus befolyásolhatja a válaszokat, mivel a résztvevők valószínűleg olyan környezetben dolgoznak vagy gondolkodnak, ahol a digitalizációs trendek kiemelt figyelmet kapnak. Ezzel szemben a vállalat egészében sokszor találkozunk ellenállással a változással szemben, különösen a nem IT-területeken. 

• Kevésbé érett vállalati területek: A vállalatok nem IT-hoz kapcsolódó területein, például a termelésben, logisztikában, HR-ben vagy pénzügyben, gyakran találkozunk hagyományosabb, kevésbé digitalizált munkafolyamatokkal. Ezeken a területeken a digitális átállás lassabb lehet, és kevésbé jellemző az olyan eszközök használata, mint a CRM, ERP vagy csoportmunka-támogató rendszerek. Így, bár a résztvevők válaszai pozitív képet festhetnek, az egész vállalat digitalizációs érettsége gyakran vegyes vagy alacsonyabb szinten van. 

• Core üzleti digitalizáció fejlesztési potenciálja: A válaszok alapján a vállalatok több mint 50%-ánál még mindig jelentős lehetőség rejlik az alapvető üzleti folyamatokat támogató digitalizáció fejlesztésében. Bár a cégek többsége már elindult a digitalizáció útján, az eszközök teljes körű integrációja és hatékony alkalmazása még hiányos. 
  
• Papíralapú működés jelenléte: Még a magasan fejlett vállalatok esetében is jelentős, akár 50%-ot elérő mértékben van jelen a papíralapú működés. Ez korlátozza az AI-rendszerek hatékony alkalmazását és az adatvezérelt döntéshozatal elterjedését. A hagyományos, papíralapú folyamatok akadályozzák az adatok strukturált gyűjtését és elemzését. 

• Tudatosság és adatkezelés: Pozitív jel, hogy a fejlett vállalatoknál a munkatársak tudatosan figyelnek arra, hogy a döntéseknek és feladatoknak legyen nyoma. Ez a gyakorlat lehetővé teszi az adatok nyelvi modellekkel való elemzését és rendszerezését, ami elősegíti az AI és az adatvezérelt megoldások hatékony alkalmazását. 

• Informális csatornák kihívása: Még a legfejlettebb cégek esetében is jelentős szerepet játszanak az informális kommunikációs csatornák. Az ezeken átáramló információk formalizálása és digitalizálása szinte lehetetlen, ami gátolja az adatvezérelt döntéshozatalt. Az informális csatornák hatékonysága ugyan értékes, de korlátozza az adatok rögzítését és feldolgozását. 

Shadow IT és információbiztonság: Az információbiztonságra irányuló erőfeszítések ellenére is jelentős, közel 60%-os a shadow IT rendszeres használata még a legfejlettebb vállalatok tudatos munkatársai körében is. Ez nemcsak az AI alkalmazását gátolja, hanem jelentős üzleti és biztonsági kockázatot is jelent.