Mennyire „AI ready” egy-egy vállalkozás, vagyis az adott szervezet milyen mértékben áll készen a mesterséges intelligencia (AI) használatára – erre kerestük a választ piackutatásunkban. Az online, hiánypótló, nem reprezentatív felmérést, 2024. áprilisában a BellResearch-csel karöltve készítettük.
Közel 100, kis- és közepes méretű vállalkozástól érkeztek válaszok. A válaszadók 46%-ban a szolgáltatói, 24%-ban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44%-uk legalább 20 éve működik, további 27%-uk pedig több, mint minimum 10 éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően.
A kutatásunk kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felmérte a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az AI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.
Kialakult vállalati AI kultúráról nehezen beszélhetünk
Az AI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A felmérésünkből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik AI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.
A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése pedig többségében nem megoldott, valamint az AI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.
A kutatást kitöltő AI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzései alapján csak 10%-nál dolgozik jelenleg dedikált AI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az AI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.
A mintába került AI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik mesterséges intelligenciára allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.
Szlezák Péter (System32 IT Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója) szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett AI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Hiszen a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kihasználásával mérsékelni lehet az üzleti kockázatokat, és tudatosabban haladhatunk céljaink megvalósításának lépéseivel. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott AI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63%-a rendkívül alacsony AI tudatossággal működik, míg 17%-uk alacsony, 19% közepesen tudatos és csupán 2% rendelkezik magas AI tudatossággal.
Igény az edukációra és a támogatásra
A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az AI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-nak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az AI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az AI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-nál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen, oktatáson.
Az AI alkalmazásának TOP 4 -es listája
A mesterséges intelligencia alapú eszközöket használók 83%-a pozitív tapasztalattal rendelkezik az AI technológiák alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72%-a általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe ezen megoldásokat. 50%-ban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44%)
Az AI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?
A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik.
A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg?
Steigervald Krisztián generációkutató szerint: „Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az AI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”
Az AI növeli a cégek versenyképességét
A döntéshozó válaszadók 64%-a egyetért azzal, hogy az AI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46% véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének a mesterséges intelligencia cégen belüli alkalmazására. Szlezák Péter szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen AI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”
Robot szüli meg a FOMO Sapienst?
A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az AI-t, az lemarad. „Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.” – ahogy Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.
A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az AI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e a mesterséges intelligencia válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67%-a egyetértett azzal, hogy az AI egyszerűsíti az életet, 75% szerint gyorsítja, 31% szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen AI megoldást, 78% gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.
Szlezák Péter szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető AI eszközök segítségével. Ezen felül az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. A félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert a mesterséges intelligencia hatékony segítséget nyújt a biztonsági megoldások használatában is.
Tervek az AI alkalmazását illetően
Egy 2023-as amerikai kutatásban a mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetők és szakemberek 69%-a állította, hogy a következő 3 évben az AI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. (Zeitgeist: 2023 AI Readiness Report). A System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27%-a válaszolt igennel.
Az AI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?
A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az AI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe azonban amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmeink felülírják a progresszív gondolkodást, addig mi válunk a saját fejlődésünk gátjává, és az AI -ban rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad.
„A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket.” – mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.
A piackutatásunk konklúzióit dióhéjban összefoglalva rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az AI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén. Éppen ezért a System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készítünk, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközök használatára teszünk javaslatot és adekvát szintű képzést tartunk a vezetőségnek és a munkatársaknak.
Az ábrák forrása: System 32 IT Kft.
Ha Te is tudni szeretnéd, hogy céged mennyire AI Ready, töltsd ki ezt a tesztet!
