Tükör a szervezetnek – nemcsak AI-ról, hanem rólatok is szól
Miért van szükség digitális és AI-érettségi kérdőívre – és miért pont most?
Az AI Ready kampány egyik legfontosabb eleme a digitális és mesterséges intelligencia érettségi kérdőív – egy eszköz, amely nemcsak visszajelez, hanem gondolkodásra, felismerésre és fejlődésre ösztönöz. Nem véletlen, hogy ennyire letisztult és rövid formában találkozol vele – de a háttér, ami mögötte van, már korántsem ilyen egyszerű.
Egy kérdőív, amit nem csak „kitölteni” lehet
Amikor 2024 elején elindult a mesterséges intelligenciáról szóló hype, egyértelmű volt: a vállalatoknak nincsenek még válaszaik, csak kérdéseik. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan gondolkodnak erről a vezetők, hogyan állnak a szervezetek az AI-hoz, milyen belső gátak, félelmek vagy lehetőségek körvonalazódnak. Ebből született az első kérdőívverzió, amely azóta számos visszajelzés és több száz kitöltés alapján folyamatosan finomodott.
A most elérhető kérdőív tehát nemcsak egy egyszeri „pipálós” eszköz, hanem egy év szakmai munka és szervezeti megfigyelés eredménye. Az AI ma már szinte mindenhol téma – szinte nincs olyan cég, ahol ne hangozna el valamilyen formában, hogy „mi már foglalkozunk vele”. Ez egy kicsit olyan, mint amikor a szülő megkérdezi a gyerekét: „Megtanultad a leckét?” – „Persze, apa.” – „Akkor mondd el.” – „Ja, akkor most gyorsan megtanulom.”
Sokszor ugyanez történik a szervezetekkel is: amikor megkérdezzük, hogy digitalizáltak-e, használják-e az AI-t, legtöbbször jön a magabiztos „igen”. Aztán amikor megnézzük, mi történik ténylegesen a napi működésben – milyen eszközöket használnak, hogyan döntenek, hogyan működik a csapat – akkor kiderül, hogy a valóság inkább csak egy szándék, mintsem egy tudatos működés.
Tudományos alapokon, gyakorlatra szabva
A kérdőív mögött álló mérési keretrendszert egy nemzetközi benchmarkokra és hazai kutatásokra támaszkodó fejlesztési folyamat előzte meg. A módszertani háttér mögött alapos kutatómunka áll: a keretrendszer több hazai és nemzetközi modell (EU, OECD, WEF, tanácsadócégek) átvizsgálásával készült, és olyan megbízható forrásokra épül, mint a PMBOK projektmenedzsment-keretrendszer, valamint a digitális érettség és MI-felkészültség hazai sajátosságait feltáró kutatások. Ezek egyértelműen megerősítik, hogy a digitálisan érettebb szervezetek nemcsak gyorsabban alkalmazkodnak, de átlagosan 10–30%-kal eredményesebbek is, mint a lemaradó versenytársaik. Miközben a digitális „éllovasok” már üzleti előnyt kovácsolnak a technológiából, a magyar KKV-k jelentős része még mindig csak keresi a kiutat a „kockás füzet–e-mail–Excel” háromszögéből – az MI használat több forrás alapján például alig 3,7%-os arányt ér el a hazai cégek körében. A mérési keretrendszerünk célja, hogy ebben a helyzetben segítsen eligazodni, és konkrét támpontokat adjon a digitális fejlesztési irányokhoz.
A célunk az volt, hogy ne csak technológiai állapotot mérjünk, hanem a szervezet működésének teljességét. Ezért dolgoztuk ki a 7+1 dimenziós érettségi modellt, amely a stratégiától az egyéni munkavégzési módokig végignézi, hogyan képes egy cég alkalmazni és beépíteni a digitális és AI-eszközöket a mindennapjaiba.
A 7+1 dimenzió – nemcsak mit használsz, hanem hogyan
Az érettségi keretrendszer különlegessége, hogy nem csak eszközhasználatra kérdez rá – hanem arra is, hogy a szervezet hogyan gondolkodik, hogyan dolgozik, hogyan dönt és hogyan tanul a digitális térben.
Nem véletlen, hogy éppen ez a 7+1 dimenzió szerepel benne. Ezeket azokat a területeket jelölik, ahol valóban eldől, hogy egy szervezet készen áll-e a digitális működésre és az AI képességek integrálására – nem csak technikai szinten, hanem szervezeti és egyéni viselkedés szintjén is.
A megközelítésünk lényege, hogy nem pusztán a technológiai állapotot mérjük, hanem az egész szervezetet egységként kezeljük: folyamat, ember és technológia szoros összefüggésben jelenik meg. Ez a rendszer a System32 tanácsadási szemléletét tükrözi: nem az eszközökre fókuszálunk, hanem arra, hogy a szervezet képes-e felismerni és kiaknázni a digitális lehetőségeket. A cél nem pusztán „bevezetni valamit”, hanem hogy a digitális tudás, az AI és az adaptív gondolkodás házon belül épüljön fel – a szervezet saját fejlődésének motorjaként.
Ezért a kérdőív nem kizárólag AI-fókuszú: azt segít megmutatni, hol helyezkedik el a szervezet a digitális érettség skáláján – a „kockás füzetes” működéstől egészen a tudatos AI-használatig. Az AI-képességeket nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem a napi működésbe és a digitális kultúrába ágyazva.
A dimenziók tehát:
- Digitális és AI stratégia – Van-e hosszú távú, vezetői szinten képviselt digitális irány?
- Digitális csapatmunka és kultúra – Mennyire tudtok együttműködni digitálisan?
- Adatok és döntéstámogatás – Van-e adat, és tényleg használjátok is?
- Folyamatok digitalizáltsága – Mennyire átgondolt, automatizált a működés?
- Információbiztonság és adatvédelem – Tudjátok-e, hogyan kell biztonságosan működni digitálisan (AI-val együtt)?
- Egyéni munkamód – Milyen a kollégák digitális komfortzónája?
- IT háttér és AI-alkalmasság – Működik-e a technikai háttér a digitális jövőhöz?
- Microsoft 365 és Copilot érettség – Mennyire vagytok felkészülve a legfrissebb AI-eszközök fogadására?
Miért pont Microsoft 365 – és miért önálló dimenzió?
A legtöbb szervezetben, ha digitalizációról esik szó, azonnal az „óriások” jutnak eszünkbe: ERP-rendszerek, CRM-ek, vállalatirányítási vagy termelésirányítási megoldások. Ezek valóban fontosak – ugyanakkor a mi tapasztalatunk az, hogy a hétköznapi, valóban működő digitalizáció nem ezekben, hanem az emberek munkájában dől el.
Miközben sok helyen súlyos összegek mennek el komplex rendszerek bevezetésére, addig a valódi csapat- és egyéni hatékonyság – például a dokumentumkezelés, feladatmenedzsment vagy digitális kommunikáció – gyakran háttérbe szorul. Nem a rendszer hiányzik, hanem a használati tudás, a szándék és az összekapcsolás.
A Microsoft 365 azért került be nyolcadik dimenzióként, mert egy olyan rugalmas, moduláris eszközrendszert kínál, amely szinte minden szervezetben ott van – csak épp nem tudatosan van jelen. Olyan, mint egy Technic LEGO: ott a rengeteg hasznos elem, de a legtöbb csapat még csak pár alapelemet használ belőle. Pedig a Teams, a Planner, a Loop, vagy épp a Copilot olyan funkciókat kínál, amelyek azonnal kézzelfogható eredményt adhatnak az AI és a digitális munkavégzés terén.
Mi ezt az eszközt választottuk elsőként, mert itt kezdődik a valódi digitális működés: nem a gépeknél, hanem az embereknél. A Copilot nem önmagában érdekes – hanem akkor, ha egy olyan alapműködésre épül, ahol a digitális kultúra már jelen van. A nyolcadik dimenzió tehát egyfajta lakmuszpapír is: ha ez rendben van, jó eséllyel a többi is elindul felfelé.
Három szinten segít – ha csak kíváncsi vagy, vagy ha komolyan is gondolod
| Szint | Cél | Mit kapsz? | Idő | |
| 1. | Önkiszolgáló | Gyors benchmark | Azonnali pontszám | 3 perc |
| 2. | Standard Riport | Elemzés, fókusz | 10–15 oldalas riport + prezentáció | ~3 hét |
| 3. | Mélydiagnózis | Stratégiaalkotás | Teljes tanulmány, roadmap, interjúk | ~60 nap |
Az önkiszolgáló verzió célja, hogy aki csak néhány percet tud rászánni, az is azonnal képet kapjon arról, hogyan áll a saját szervezete (vagy akár saját maga) a különböző dimenziók mentén. A rendszer egy vizuálisan is értelmezhető, gyors benchmarkot ad, amely első benyomást nyújt – és elindíthat egy belső beszélgetést.
A standard riport már a webes kérdőív kibővített, mélyebb verziója. Itt nem egyéni nézőpontról beszélünk, hanem több munkatárs bevonásával, különböző szintekről és területekről vizsgáljuk meg a szervezet működését. Ez nemcsak a dimenziók menti pontozást adja meg, hanem feltárja azt is, mennyire homogén vagy éppen széttartó a szervezeten belüli tudás és attitűd. Ez különösen értékes információ, ha egy fejlesztési projekt vagy stratégiai irány meghatározása a cél.
A mélydiagnózis pedig az, ahol igazán elmélyülünk – és tanácsadóként is izgalmas feladat. Ebben a szakaszban interjúkat és fókuszcsoportos műhelymunkákat végzünk, hogy jobban megismerjük a szervezet működését, céljait, elakadásait. A kérdőívet ehhez testre szabjuk, a meglévő vagy tervezett projektekkel összehangoljuk. Az eredmény pedig egy valós alapokra épülő digitális és AI-stratégia – amely figyelembe veszi a jelenlegi állapotot, a kívánt jövőképet (TO-BE), és az oda vezető lépéseket.
Ez nem egy „polcra szánt tanulmány”, hanem egy konkrét, megvalósítható iránytű, amely a szervezet valós adottságaira, érettségére és a piaci benchmarkokra épül.
Ahol most tartunk – és hová lehet eljutni
Az elmúlt időszakban már több tucat szervezet töltötte ki a kérdőívet, így mára jelentős benchmark adatbázissal dolgozunk. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy kitöltő rögtön látja, hol áll a többihez képest – hanem azt is, hogy már most látszanak azok a visszatérő mintázatok, ahol a legtöbb cég elakad.
A kérdőív eredményeit a System32-nél valós szervezeti fejlesztések kiindulópontjaként használjuk. Nem csak „állapotfelmérés”, hanem iránytű a gyakorlati munkához: hol érdemes kezdeni, miben érdemes gondolkodni, és milyen belső erőforrásokra lehet építeni. Ez különösen fontos, mert nem eszközöket akarunk bevezetni – hanem segíteni abban, hogy a szervezet maga váljon a saját digitális átalakulásának motorjává.
A jó hír: a legtöbb helyen már megvannak a fejlődés csírái, csak épp rendszerezés, visszacsatolás és célzott fókusz kell ahhoz, hogy ezekből valódi képesség váljon.
Töltsd ki, beszélgessetek róla, és nézzetek bele a tükörbe – együtt
Ez a kérdőív nem azért született, hogy „letudjátok” egy AI-projekt előkészítéseként. Azért született, hogy beszélgetés induljon, felismerések szülessenek, és célzottan tudjatok fejlődni.
Töltsd ki most – és kérd meg a kollégáidat is, hogy tegyék ugyanezt. Kiderül, egyformán látjátok-e a céget, vagy már itt is érik egy közös újragondolás.
